Életünk egyik fontos végpontja a születés, második az elmúlás. Nem tudjuk meghatározni, milyen körülmények közé jövünk a világra, de a kezünkben van az, hogy hogyan megyünk el. Kire, mit és hogyan hagyunk, hogyan leszünk igazságosak és hagyunk szép emlékeket magunk után.
A magyar hatályos jogszabályok szerint az öröklés rendjét elsősorban az örökhagyó akarata, vagyis végrendelkezése határozza meg. Amennyiben az örökhagyónak nincs végrendelete, akkor lép érvénybe a törvényi szabályozás. Sokszor azon múlik az örökhagyó vagyonának sorsa, hogy ír–e végrendelet, azt milyen formában teszi meg. Azzal sem árt tisztában lenni, hogy mi az a kötelesrész az öröklésnél.
A végintézkedés egy összetett fogalom, mely magába foglalja a halálesetre szóló ajándékozást, öröklési szerződést, végrendeletet.
Fontos tudni, hogy alapítvány írásbeli végrendeletben vagy öröklési szerződésben is létesíthető. Ilyen esetben a végintézkedésnek tartalmaznia kell az alapító okirat tartalmi elemeit.
Az örökhagyó halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet, végrendelkezni személyesen lehet. Végrendelkezni közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet; szóbeli végrendelkezésnek az e törvényben meghatározott esetben van helye. Azt is jogszabály szabja meg, hogy közös végrendeletet ki és hogyan tehet.