A házassági közös- és különvagyon számos olyan fontos kérdést vet fel, amelyekkel a házastársaknak szembe kell nézniük. Az egyik ilyen téma a házasság alatt keletkezett különvagyon hozama. A különvagyon hozama (vagy haszna) az a pénzügyi haszon, amelyet a házassági különvagyonból származó befektetések, ingatlanok, vállalkozások vagy más eszközök biztosítanak.
Jelen bejegyzés arra szolgál, hogy segítsen a házaspároknak megérteni a családjogban a közös vagyon és a külön vagyon közötti különbséget, valamint a külön vagyon hozamának jelentőségét.
A közös vagyon és különvagyon elhatárolása
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk. rendelkezik arról, hogy mi a házastársi közös vagyon.
A Ptk. 4:37. § szerint a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek, a házastársi vagyonközösség esetén. A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat. Viszont a házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.
A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon.
Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik.
Kiegészítő információ: Mikor kezdődik a házassági vagyonközösség?
Házastárs különvagyona
A házastárs különvagyonához tartozik a Ptk. 4:38 szakasza alapján:
- a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;
- a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;
- a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
- a személyét ért sérelemért kapott juttatás;
- a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá
- a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.
A különvagyon terhei és tartozásai
A házastárs különvagyonát terheli a törvényen alapuló tartás kivételével az a tartozás, amely a házassági életközösség megkezdése előtt keletkezett jogcímen alapul.
A különvagyonhoz tartozik a különvagyoni vagyontárgy terhe és a külön adósságnak minősülő tartozás kamata. A különvagyonhoz tartozik az életközösség fennállása alatt keletkezett olyan tartozás, elsőrészben, amely a különvagyon megszerzésével vagy fenntartásával jár együtt, kivéve a különvagyon hasznának megszerzésével és a házastársak által közösen használt vagy hasznosított vagyontárgy fenntartásával összefüggő kiadást, másodrészben, amely a házastársnak külön vagyonára vonatkozó rendelkezéséből eredő kötelezettségen alapul, harmadrészben, amelyet a házastárs a közös vagyon terhére a másik házastárs egyetértése nélkül ingyenesen vállalt; és negyedrészben, amelyet a házastárs jogellenes és szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozott, ha a tartozás a másik házastárs gazdagodását meghaladja.
Viszont a tartozás különvagyoni jellege nem érinti a másik házastárs felelősségét harmadik személlyel szemben.
4:40. § [A közös vagyonhoz tartozás vélelme]
(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a vagyonközösség fennállása alatt a házastársak vagyonában meglévő vagyontárgyakról azt kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak.
(2) A vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra vagy valamelyik házastárs különvagyonára vonatkozó kötelezettség teljesítéséről azt kell vélelmezni, hogy a teljesítés a közös vagyonból történt.
A különvagyon hozama
A fentebb kifejtett részletek alapján megállapítható, hogy a különvagyonnak a hozama/haszna közös vagyonnak minősül a vagyontárgyhoz kapcsolódó fenntartási költségek és terhek levonása után. Ilyen teher lehet a rezsi és a közös költség egy bérbe adott ingatlan esetén – mely során a hozam (és ezáltal a közös vagyon) a bérleti díj ezekkel csökkentett részét jelenti.
A gazdasági társaságok esetén: a házasságkötést megelőzően alapított társaság üzletrésze különvagyonnak minősül, de a cégből kivett jövedelem és osztalék közös vagyonnak számít (hiszen az egyik fél különvagyonából származó haszon a házassági vagyonközösség ideje alatt keletkezik, így ez közös vagyonnak minősül).
Hasonló a részvényekhez kapcsolódó osztalék esete is: a házassági életközösség alatt a részvény után járó osztalék is közös vagyonnak minősül.
A jogi szakirodalom szerint nem minősül haszonnak a vagyonérték olyan növekedése, amely nem függ a felek tevékenységétől, vagy amely az életközösség alatt a vagyontárgyak működtetéséből származik.
Fontos megjegyezni azonban, hogy a külön- és a közös vagyon hétköznapi gyakorlatának kérdései bonyolultak lehetnek, és nagyban függenek az adott életbeli helyzettől – így, ha bármilyen kérdésük felmerül, mindenképpen forduljanak tapasztalt ügyvédhez!
Olvasson többet a családjogról ITT.
Forduljon hozzám bizalommal a hét bármely napján telefonon vagy online!
Tájékoztatni szeretném továbbá, hogy a bejegyzés csupán informáló jellegű, és nem helyettesíti az ügyvéd személyes tanácsadását, aki minden kapcsolódó ügyben segítséget tud nyújtani Önöknek!